Amikor a világ ünnepbe borul

Nincs menekvés, elkezdődött a karácsony. Hagyományok, megszokások...évről
 évre lecelebráljuk világunk legnagyobb és legfontosabb ünnepét!

Engem kicsit zavar, h az egész kezd elanyagiasodni, mint ahogy az egész világ,
dehát nincs mit tenni a fejlődés jön és jön és minden változik, aztán megszokjuk 
és nem gondolkozunk, h ez vajon jó is-e vagy csak már úgyis mindegy.

Idei közös családi mozink a Holiday volt. 
Nekem tetszett,  de azért a műfajban (karácsonyi vígjáték) már láttunk jobbat.
Ha valaki nem tudná kicsiny családomban, de szinte teljes ismerősi körömben a
Nagy Etalon az "Igazából szerelem" című múalkotás.
Minden más csak elbújhat mögötte.  Szóval a trónja nem lett megdöntve
(tán 1 picit megrezgett) de azért jól szórakoztam rajta...apum aludt...anyum meg mintha 1 másik filmet nézett volna...ő járt jobban :d összecserélt 2 szereplőt iletve összeolvasztott 1be és így neki sokkal izgibb volt a cselekmény:D
24én a hagyományos családi körű vacsora hangzott el...ajándékozással valamint tesóm és én általam prezentált évről-évre gyérülő műsorszámmal felálló furulya-duó performansszal. 
25én a család anyai ágát látogattuk meg. 26án az apai ág jött...

És vége. Lehet a szilveszterre (és a vészesen közelgő vizsgákra) készülni.
Óriási hiányérzetem van...a karácsony nem a SzeretetÜnnepe? Mert azt vhol elhagytuk...vagy csak én?

Előbb-utóbb behergelem az Illogikatlant is. Vannak új témáim!